Hála a számos angliai magyar barátomnak, egyre inkább népszerű a családom körében.
Az egész azzal kezdődött, hogy Detti barátnőm pár éve megelégelte a szakmája által nyújtott csekélyke lehetőségeket és párjával úgy döntöttek, hogy Angliában próbálnak szerencsét. Had nem mondjam, hogy eleinte kemény fizikai munkákat kaptak, de körülbelül fél év után sikerült egy idős úriember vidéki házánál elhelyezkedniük, mint gondnokok. Feladataik közt volt a karbantartás, takarítás és persze főzés, amikor a tulajdonos hétvégente megjelent a családdal. A férfinak csak egyetlen kikötése volt, hogy csak angol ételeket készíthetnek nekik. Így Detti barátnőm nekiállt tanulmányozni az angol recepteket és ízvilágot, és a ház asszonyával közösen megfőzték az első vacsorákat, hogy eltanulja a fogásokat. Persze mára megtanulta tökéletesen elkészíteni a legnépszerűbb és a kevésbé ismert ételeket egyaránt.
Amikor haza látogatott, persze bemutatta nekünk új főzőtudományát, és az elsők közt készített gombamártást. Egyszerűen imádtam!
HOGY HOGYAN IS KÉSZÍTHETED EL A LEGJOBB, LEGKRÉMESEBB GOMBAMÁRTÁST?
Hozzávalók
1 evőkanál vaj
2 evőkanál növényi olaj
körülbelül 500 g gomba (tetszés szerinti fajta) szeletelve
2 gallyacska friss kakukkfű
2 gerezd zúzott fokhagyma
1 csésze – 250ml főzőtejszín
1 csésze tej
3 teáskanál kukoricaliszt / kukoricakeményítő
1-2 evőkanál citromlé ízlés szerint
só és bors ízlés szerint
2 evőkanál apróra vágott petrezselyem
Elkészítése:
Az olvasztott vajat és a növényi olajat egy nagy serpenyőben, nagy lángon olvasztjuk, amíg az aranybarna lesz. Kell mind a kettő, mivel a vaj krémességet ad neki, de ha csak az lenne benne, megégne és keserű lenne.
A felszeletelt gombát rádobjuk, kevés sóval, és a kakukkfűvel megszórjuk. A gomba ilyenkor a só hatására kevés levet enged, ebben pároljuk közepes hőfokon. Az intenzív íz érdekében fontos, hogy így pároljuk, de nem kell szétfőzni. Ha nem elég nagy a serpenyőnk, tegyük bele a gombát több részletben. Ha igazán barna színű mártást szeretnénk, fontos, hogy jól kapja meg. Végülis az sem probléma, ha ez nem sikerül, de akkor egy halványabb, krémesebb mártásunk lesz. Adjunk hozzá a zúzott fokhagymát és hagyjuk még 30 másodpercig főni, majd öntsük fel a főzőtejszínnel. Keverjük össze, hagyjuk, hogy felforrjon. Addig a kukoricakeményítőt keverjük el a tejjel, majd öntsük a lábasba. Ez sűríti a mártást. Így is főzzük még pár percig, folyamatos keverés mellet. Ha úgy tetszik, a keményítőt el is hagyhatod, de ekkor a mártást tovább kell főzni, hogy sűrűbbé váljon, amivel csökken a mennyisége. Végül ízesítsd borssal, a citromlével és még sózd, ha szükséges.:
Ha túl sűrű lett a mártás:
Előfordulhat, hogy túl sokáig főzzük a mártást és szinte szó szerint egy tömbbe áll össze, nehéz keverni, nem folyós. Ebbe n az esetben annyit kell tenni, hogy a tűzről levéve kicsit hűlni hagyjuk a mártást. Óvatosan vizet csurgatunk rá és habverővel keverjük, amíg felveszi a vizet. Így ismét folyósabb lesz.
Ha csomós lett a mártás:
Előfordul, hogy a tejet és a kukoricakeményítőt nem sikerül csomómentesre keverni. Ha még az előtt észreveszed, hogy a lábasba öntenéd, javaslom, hogy szűrőn átcsurgatva öntsd a mártáshoz. Közben a szűrőben is nyomkodhatod kanállal. Ha kell, önts még hozzá kevés vizet.
Ha akkor veszed észre, amikor már a mártáshoz adtad a keveréket, habverővel kevergesd hosszabb ideig, így kevesebb lesz a csomó. De sajnos ilyenkor már nem 100 százalékig menthető a helyzet.
És hogy mihez is lehet tálalni ezt a mártást?
Kiváló sült húsokhoz, akár fehér húsokról, akár vörös húsokról beszélünk.
Ha megmaradt a mártás, fel lehet használni egy krémes gombás pitéhez, amikor a szószt kis formákba töltjük, a tetejére leveles tésztát simítunk, és sütőben aranybarnára sütjük.
Ha pedig reggelinél szeretnénk elfogyasztani, tükörtojás mellé, egy pirítósra is tehetjük.
Laktató és krémes!
